Hande Şile
Energiaipari piacvezető
Vissza Arisztotelész energiafogalmához: teremts, hogy életben maradj
Az “energia” szó az ókori görög “enérgeia”, ami angolul úgy fordítható, hogy “munkában lenni”. Az energia tudományos leírásán túlmenően azok a mindennapi kifejezések is összhangban állnak Arisztotelész “cselekvési erő” megállapításával, amelyeket az erőre, az elektromosságra vagy a hőre utalva használunk. Amint az egyértelműen látható, maga a szó definíciója is tartalmaz egy ok-okozati összefüggést, amely újjászületésben csúcsosodik ki.
A napi energiaigényünk forrása és felhasználása az évek során jelentősen megváltozott. Ha néhány évszázaddal visszamegyünk az időben, láthatjuk, hogy az emberiség egy vagy két elsődleges energiaforrásra támaszkodott. Az ipari forradalomig világszerte a hagyományos szerves hulladékok – mint például a fa, a terményhulladék vagy a faszén – jelentették a fő energiaforrást. A 19. századot a “szén felemelkedésének” nevezhetjük, mivel a szén a hagyományos hulladékok mellett a fő energiaforrássá vált.
Az 1900-as évek második felét követően a lakossági, ipari és közlekedési szektorok közötti elosztott fogyasztás miatt az alkalmazott energiaforrások összetétele változatosabbá vált. A különböző területeken elért technológiai fejlődésnek köszönhetően mind az általános, mind az egyéni energiaigények forrásuk és mértékük tekintetében változásnak indultak. Számos energiaforrás, például a kőolaj, a földgáz és a vízenergia, szerepet kapott az energetikai világban. Az atomenergia csak az 1960-as években került fel a listára. A ma már jól ismert “modern megújuló energiaforrások” – elsősorban a nap- és a szélenergia – csak sokkal később, szinte az 1900-as évek végén kerültek fel a listára. A múltban mindig nehezebb volt nyomon követni a gyors energetikai átalakulásokat, mint a közelmúltban megfigyelt változásokat. Néhány közelmúltbeli energetikai átalakulás rendkívül gyorsan ment végbe a hagyományos energiaforrásokról a megújulóakra való áttérés során.
Mi az a fenntartható energia, és hogyan működik?
Régen a “régimódi” mobiltelefonjainkat 3–4 naponta töltöttük fel. Ma viszont már naponta töltjük a mobiltelefonokat, az okosórákat, a táblagépeket és a Bluetooth-fejhallgatókat, pusztán a mindennapi szükségleteink kielégítése érdekében. Az áramfogyasztás csupán a jéghegy csúcsa, míg a fűtés és a hűtés jelentős szerepet játszik az energiaigényben. Éppen ezért a világ a véges energiaforrásoktól a fenntartható energiafelhasználás felé fordul.
Fenntarthatóság az 1987-es ENSZ Brundtland-bizottság a következőképpen határozza meg: az a képesség, hogy a rendszerek kielégítsék a mai társadalom igényeit anélkül, hogy ez befolyásolná a jövő generációk igényeinek kielégítésére való képességét. A fenntartható energia tehát bármely olyan energiaforrás és -típus felhasználását jelenti, amely képes kielégíteni az igényeket anélkül, hogy az erőforrások kimerülésének veszélyét jelentené. Egy fontos kérdés merül fel: Hogyan működik a fenntartható energia?? A válasz szavakban rövid, de a folyamat hosszú: a fenntartható fejlődés révén.
A fenntartható fejlődés magában foglalja a környezeti, gazdasági és társadalmi szempontokat. A fenntarthatóság különböző dimenzióinak teljesítéséhez ezeknek a tényezőknek kölcsönhatásban kell állniuk egymással, és az intézkedéseknek is össze kell hatniuk. Kurita Csoport kezdeményezéseket indított el ezeknek a területeknek a belső és külső nyomon követésére. A következő tevékenységek: környezetvédelmi fejlesztés a következőképpen vannak meghatározva:
- A vízkészletekkel kapcsolatos problémák megoldása
- A hulladék mennyiségének csökkentése mind az egyéni, mind az ipari szinten
- A fenntartható energiafelhasználás megvalósítása és népszerűsítése
- Az ipari gyártási technológiák fejlesztése
- Olyan innovációk kidolgozása, amelyek növelik a termelés hatékonyságát
- Járuljunk hozzá a szén-dioxid-mentes társadalom megvalósításához
A gazdasági szempont A fenntartható fejlődés azzal kezdődik, hogy hozzájárulás a körforgásos gazdasághoz. A lineáris megközelítés során a környezetből származó anyagokat begyűjtik, majd azokat fogyasztásra szánt termékekké alakítják át, végül pedig hulladékként dobják el őket. A körforgásos gazdaság viszont három alapelvet követ: csökkentés, újrafelhasználás és újrahasznosítás. A körforgásos gazdaság legfőbb jellemzője, hogy a korlátozott életciklus helyett a fenntartható termékekre helyezi a hangsúlyt.
Végül, de nem utolsósorban, a Kurita Csoport megvalósítja a társadalmi szempontok a fenntartható fejlődés előmozdítása mind belső, mind külső szinten a következő alapvető intézkedések révén:
- Rendkívül biztonságos szolgáltatások és termékek nyújtása
- Tisztességes üzleti tevékenységet folytatni
- Tartsuk tiszteletben az emberi jogokat
Ma felelősségteljesen cselekszünk a holnap érdekében
Az ENSZ Közgyűlése közzétette a 2030-as fenntartható fejlődési menetrendet, amely 17 fenntartható fejlődési célt fogalmazott meg, kifejezetten azokra a területekre összpontosítva, ahol globális szintű fellépésre van szükség. Ezek a célok jelentős szerepet játszanak a kormányok és szervezetek számára a fenntarthatósági tervek kidolgozásában, a kezdeményezések és technológiák fontossági sorrendjének meghatározásában, valamint az elért eredmények nyomon követésében.
Kurita Csoport A vállalat alapértékeibe beépítette a globális fenntarthatósági célok keretrendszerét, hogy vízkezelési technológiákat hozzon létre, fejlesszen, tökéletesítsen és tartson karban, ezzel úttörő szerepet vállalva a közös értékek megvalósításában. A körforgásos energiatechnológiák és a megújuló energiaforrások alkalmazásában bekövetkező változások előmozdítását szolgáló innovatív megoldások népszerűsítése vállalati filozófiánk legfőbb üzleti területeivé vált.
Végül is számos módja van a fenntartható energia előállításának, és a Kurita arra törekszik, hogy vezető szerepet töltsön be és kreatív megoldásokat kínáljon, hogy harmonikusan részt vehessen ezekben az új kihívásokban.
