Európa egyik legnagyobb fafeldolgozó vállalata évi 25 000 eurót takarít meg azzal, hogy áttért a Kurita kezelési koncepciójára.

Háttér

A szennyvíztisztító telep dolgozói az üzemeltetés során rendszerint rendkívül sokféle változó tényezővel szembesülnek. Ezen kiszámíthatatlanság egyik forrása a változó terhelés. A szennyvíztisztító telep stabil és biztonságos üzemeltetéséhez szükséges
ezzel a változékonysággal a valós idejű automatizálás és vezérlés segítségével küzdöttek meg, ami az esettanulmányban szereplő ügyfél korábbi kezelési koncepciója esetében nem volt így.

A faipari üzem a szennyvíztisztító telepet a következőkből álló, nagy létszámú munkaerőnek köszönhetően tudta üzemeltetni:;

• Kézi mintakezelés
• Időigényes laboratóriumi vizsgálatok
• A kibocsátás szemrevételezéses ellenőrzése
• A “minden esetre” alkalmazott termékadagok indokolatlan használata.

Az automatizálás hiánya és a kézi munkamódszerek iránti folyamatos igény a következő szempontokat vet fel aggodalomra okot adó kérdésként:

• A biztonságos, zökkenőmentes és stabil üzemeltetéshez túl sok munkaerőre van szükség.
• A termék túladagolása.
• A kezelési program magas költségei.

Ezenkívül az ügyfél az iszapot égeti el, és a szennyvíztisztító telepen keletkező maradékanyagok mennyisége komoly aggodalmat okozott számukra. A bevált gyakorlatok protokolljának részeként azt kérték, hogy csökkentsék az iszap víztartalmát, mivel az hátráltatja a hőtermelési folyamatot.

Célkitűzések

• A szennyvíztisztító telep optimalizálása széles pH-tartományban történő üzemeltetéssel
• A koagulálószer adagjának csökkentése.
• A kezelői munkaidő csökkentése. Az automatizálásnak köszönhetően már nincs szükség állandó személyzetre a berendezés üzemeltetéséhez.
• A kémiai oxigénigény (COD) nyomon követése
  a kifolyó víz és az iszap minőségének szintje
  kézben tartva.
• A létesítmény biztonságos és stabil üzemeltetése.
• A kezelőszerek felhasználásának csökkentése.